2015.08.27. 08:00, Titalany
INBÉ:
Az Irányadó Napi Beviteli Érték egy útmutató az összes energia- és tápanyagmennyiségről, amit egy tipikus egészséges felnőttnek egy nap el kellene fogyasztania.
Az energiát általában kilokalóriákban (kcal) mérik, melyre „Kalóriákként” is hivatkoznak: mindkét kifejezés egyenértékű és az élelmiszercímkéken általánosan használt. Egy átlagos nőnek az energia INBÉ-je 2000 kcal és 2500 egy átlagos férfié. Mivel nem gyakorlatias a nők és a férfiak útmutatóit különválasztottan kezelni, hogy elkerüljük a túlzott fogyasztást a „felnőtt” INBÉ értékek a nők INBÉ értékein alapulnak.
|
INBÉ-k felnőttek részére
|
Energia
|
2000 kcal (Kalóriák)
|
Összes zsír
|
Nem több mint 70g
|
Telített zsír
|
Nem több mint 20g
|
Szénhidrátok
|
270g
|
Összes cukor
|
Nem több mint 90g
|
Fehérje
|
50g
|
Rost
|
Legalább 25g
|
Nátrium (Só)
|
Nem több mint 2.4g (6g)
|
Valószínűtlen, hogy egy személy, bármelyik nap, minden tápanyagból eléri INBÉ-jét. Ezen okok miatt az INBÉ-kat nem kellene szigorú személyes célnak tartani. Inkább a fogyasztóknak szintjelzőknek kellene tekintenie azokat, annak megállapításához, hogy egy bizonyos termék az egyes tápanyagokból napi szükségletükhöz mennyivel tud hozzájárulni.
Szénhidrátok:
A szénhidrátok az étrendünkben található három makrotápanyag egyikét képezik (a másik kettőt a zsírok és a fehérjék alkotják). Több formában fordulnak elő, és főleg keményítőtartalmú ételekben, így kenyerekben, tésztákban és rizsben, valamint néhány üdítőitalban, például gyümölcslevekben és cukorral ízesített italokban találhatóak meg. A szénhidrátok a szervezet legfontosabb energiaforrásai, továbbá a változatos és kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen részei.
Mindegyik szénhidrát cukrokból épül fel, és aszerint osztályozzuk őket, hogy mennyi cukoregység egyesül egy molekulává. A glükóz, a fuktóz és a galaktóz az egyszerű cukrok kiemelkedő példái, melyeket monoszacharidoknak is nevezünk. A két cukormolekulából álló vegyületeket diszacharidoknak nevezzük, ezek közül a legismertebb a szukróz (asztali cukor) és a laktóz (tejcukor).
A szénhidrátok legfőbb funkciója a szervezetben az energia biztosítása, de fontos szerepet játszanak a sejtek, szövetek és szervek felépítésében és működésében is, ezenfelül sejtfelszíni struktúrák alkotóelemeit is képezik.
Az emberi szervezet a szénhidrátokat glükóz formájában használja fel. A glükóz glikogénné, egy keményítőhöz hasonló poliszachariddá, is alakítható, ami a májban és az izmokban raktározódik és könnyen elérhető energiaforrás a szervezet számára. Az agy és a vörösvértestek glükózból nyerik az energiát, mert zsírt, fehérjét vagy más energiaforrást nem képesek e célra felhasználni. Ez az az ok, amiért a vérben lévő glükóz szintjét állandóan az optimális szinten kell tartani. Az agy energiaszükségletének fedezéséhez naponta körülbelül 130 g glükóz szükséges. A glükóz származhat közvetlenül az étrendi szénhidrátokból, a glikogénraktárakból, vagy a fehérjebontásból származó bizonyos aminosavak átalakításából. Számos hormon, az inzulinnal egyetemben, gyorsan dolgozik azon, hogy a glükóz vérből történő ki- és beáramlását állandó szinten tartsa.
Mikor egy szénhidrát elfogyasztásra kerül, a vér glükózszintjében egy emelkedés, majd egy ezt követő, ehhez hasonló csökkenés tapasztalható, amit glükémiás válaszként ismerünk. A válaszreakció jelzi az emésztés és a glükózfelszívódás sebességét, valamint az inzulin vércukorszint-normalizáló hatását. Számos tényező befolyásolja a glükémiás válasz sebességét és időtartamát.
A különböző szénhidráttartalmú élelmiszerek hatása a szervezet glikémiás válaszreakciójára egy standard élelmiszerrel összehasonlítva osztályozható, amely általában fehér kenyér vagy glükóz, az elfogyasztástól számított két órán belül. Ezt a mérést glikémiás indexnek (GI-nek) nevezzük. A 70-es GI-érték azt jelenti, hogy a szénhidrátot tartalmazó adott élelmiszer vagy ital az ugyanolyan mennyiségű, tiszta glükózból vagy fehér kenyérből álló szénhidrátforrás elfogyasztása után létrejövő vércukorszint-emelkedés 70%-át képes előidézni.
A magas GI-értékű élelmiszerek nagyobb vércukorszint-emelkedést váltanak ki, mint az alacsony GI-értékűek. Az alacsony GI-értékű élelmiszerek emésztése és felszívódása sokkal lassabb, mint a magas GI-értékűeké. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az alacsony GI-értékű élelmiszerekre alapozott étrendek csökkentik az anyagcsere-betegségek, például az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.
A rendelkezésre álló bizonyítékok azt jelzik, hogy a sok zsírt tartalmazó ételekkel szemben a nagy szénhidráttartalmú étrendek csökkentik az elhízás kialakulásának valószínűségét.
A szénhidrátok az egészséges és kiegyensúlyozott étrend alapvető összetevői. Segíthetnek a testtömeg szabályozásában, különösen mozgással párosítva, elengedhetetlenek a megfelelő bélműködéshez, valamint az agy és az aktív izmok fontos üzemanyagaiként szolgálnak. Sem a keményítőről, sem a cukorról nem sikerült kimutatni, hogy bármilyen különleges szerepe lenne a súlyos betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában, továbbá a cukor szerepe a fogszuvasodás kialakulásában napjaink fluoriddal és szájhigiénével kapcsolatban megfelelően tájékozott népességénél kevésbé fontos.